A „ne legyen mindegy” nem csak a politikában, a közéletben fontos reflexió, hanem az igénytelen és kommercializálódott tömegkultúrában, valamint a társadalmi hozzáállásban egyaránt. A média hatalmas és már-már helyrehozhatatlan károkat okozott az elmúlt évtizedekben és folyamatosan okoz is, ezt pedig elsődlegesen a popkultúra elaljasodásában tapasztalhatjuk meg nap, mint nap. A közízlésünk rohamos romlása a véleményformálásunkra szintén negatív hatással van, ami a hétköznapi életünk minden területén fontos szerepet játszik - többnyire a politikában is. Ennek a negatív tendenciának a kritikája szignifikánsabban a különböző szubkultúrákban, vagy a zeneiparban nyer magának teret, azonban a legközkedveltebb és a legszélesebb körben elterjed platformja a filmipar... lehetne. Emiatt döntöttünk úgy, hogy az elkövetkezendő hetekben a politikai véleményformálás mellett erősen társadalomkritikus, rendszerkritikus, valamint az egyéni ízlésünkre pozitívan ható alapfilmeket fogunk megmutatni.

Napjainkban nem igazán léteznek olyan emberek, akik ne néznének filmeket, vagy az egyre inkább elterjedő sorozatokat. E tény miatt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a filmipar a legpopulárisabb művészeti ággá nőtte ki magát az elmúlt évszázadban. Több mint száz év pedig éppen elég arra, hogy megszámlálhatatlan mennyiségű filmalkotás termelődjön, amelyekből mi egyéni ízlésünknek megfelelően választhatunk. De…

Milyen manapság az átlag filmfogyasztó?

A filmezés a közvélemény szerint egyenlő a kikapcsolódással. Mi fogyasztók úgy érezzük, hogyha filmekkel töltjük a szabadidőnket, arra a kis időre kiszabadulhatunk az egyhangú, unalmas és szürke valóságból. Ez idáig teljes mértékben igaz is, a probléma ott kezdődik, hogy a filmipar csúcsa – természetesen üzleti okokból kifolyólag - a zombiként bambuló tömeget szolgálja ki oly módon, hogy a látványon kívül semmilyen érdemi tartalmat nem közöl, ami által gondolkodnunk kellene egy-egy adott témát illetően. Akik a film"művészet" ezen oldalát választják, ők a nem tudatos filmfogyasztók.

Az ipar másik oldalát pedig gyakorlatilag bármire használhatjuk némi ismerettel, igénnyel és időráfordítással. A film valójában közvetítő szerepet játszik, ami segítségével tanulhatunk akár történelemről, művészetről, ideológiákról, figyelemfelkeltő és fontos eseményekről, emellett jobban megismerkedhetünk a politikai történésekkel, vagy más emberek látásmódjaival. A filmek által új perspektívák nyílhatnak meg bennünk bármilyen kérdéssel kapcsolatban, sőt akár olyan új kérdéseket is szülhet, amik alapesetben nem merülnének fel.  Természetesen mindannyian magunk dönthetjük el, hogy hogyan élünk a filmek adta lehetőségekkel és, hogy tudatos, vagy nem tudatos filmfogyasztókká válunk.

Ezen tények hatására az elkövetkezendő hetekben olyan filmeket fogunk bemutatni, amik a filmipar művészi oldalát mutatják meg, és mindezen túl nívós tartalmakkal járulnak hozzá az ízlésünk, valamint a gondolkodó képességünk fejlesztésében.
Következő héten, az első részben Stanley Kubrick egyik leghíresebb szatíráját mutatjuk be. Addig se feledjétek, hogy:

A blogunknak van Facebook-oldala is. Érdemes követni minket, mert "ne legyen mindegy", hogy mit nézel!