Először is tisztázni kell, hogy minden liberális, demokratikus berendezkedésű állam jogállam, így Magyarországot is a III. Magyar Köztársaság kikiáltása (1989. október 23.) óta annak nevezzük.

Na de mit is jelent valójában a jogállamiság?

A köznyelvben elterjedt jogállam fogalmának meghatározása gyakran különbözik, köszönhető egyrészt annak, hogy a „jogállamiságot”, a „jog uralmát”, vagy az „alkotmányosságot” van, hogy szinonimaként, van, hogy teljesen más fogalmakként használják. A magyar szóhasználatban elterjedt „jogállamiság”-ot az angolszász joggyakorlatban és jogelméletben kialakult „rule of law” (=joguralom) kifejezéssel azonosíthatjuk.

A jogállamiság az amerikai függetlenségi háború egyik vívmánya, amelyről Thomas Paine így vélekedett:

"Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet."

Az angol 'rule of law' kifejezést Albert Venn Dicey pontosította 1885-ben, ami már a mai jelentésével teljesen megegyezik.
A jogállam teljesen összefonódott a hatalmi ágak szétválasztásának elvével (ami a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja). (A jogalkotás, a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás elválasztását először az 1780-as massachusetts-i alkotmány mondta ki.) Ez azt jelenti, hogy a hatalmi ágak képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, nem szólhatnak bele a másik intézmény irányításába és nem helyezkedhetnek a törvény uralma fölé sem.

Végérvényesen a jogállam egy olyan állam, amelyre a következők a jellemzők:
- a hatalommal felruházott emberek sem állhatnak a törvény, a jog fölött.
- minden polgárnak joga van a bírósághoz fordulnia.
- A független hatalmi ágak szétválasztása megvalósul: az igazságszolgáltatás (alkotmánybíróság, bírói szervek), a törvényhozás (országgyűlés), és a végrehajtás (kormány, minisztériumok stb.).
- törvény előtti egyenlőség.
- ártatlanság vélelme.
- vallásszabadság és szabad véleménynyilvánítás joga.
- a tulajdon szent és sérthetetlen.
- Az alapvető szabadságjogok biztosítása és érvényesülése.
- Versengő többpártrendszer és a kormányok leválthatósága.
- önkormányzatiság.
- bírói függetlenség.
- emberi és állampolgári jogok biztosítása megtörténik.

Mindezek mellett három fontos kritériuma van a modern demokratikus jogállamiságnak.
- Alkotmányosnak kell lennie, vagyis a legfelső szervek működését alkotmányba (itthon: 2012-től érvényes alaptörvény) kell foglalni.
- Törvényesnek kell lennie, vagyis a végrehajtó hatalom működését, az egyének jogait törvényben kell rögzíteni.
- Valamint szükség van jogvédőkre, kontroll intézményekre, amelyek garantálják a polgárok jogainak betartását (civil szervezetek).

Fontos, hogy a jogállamiságtól nem választhatjuk el a közjót, a jogegyenlőséget és a jogbiztonságot sem. Egymástól elválaszthatatlannak kell lenniük, ugyanis a közjó eléréséhez nem elegendő szimplán csak a jog uralma. Az embereknek jogszabályok szerint kell egymás közt élniük, méghozzá olyanok közt, amelyek az adott társadalom által elismert értékrendszer megvalósítói. Ezek elérését szolgálják az alapértékeket közvetítő morális, erkölcsi és jogi elvek - például az élet és az emberi méltóság tisztelete, a törvény előtti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma -. Az állam egyik legfontosabb feladata a közjó megvalósítása, az emberi jogok érvényesülése és a lakosság biztonságának biztosítása.

Nos, ezeknek a tényeknek a tudatában könnyebb megvizsgálni, hogy az orbáni rendszer hogyan próbálja felszámolni Magyarországon a jogállamiságot és miként sértette meg az elmúlt két ciklus a demokrácia alapeszméjét.

Elsőként természetesen a leggyakrabban bírált Legfőbb Ügyészséget kell megemlíteni, amelynek élén az a Polt Péter áll, aki 1993-ban lépett be a Fideszbe, majd 1995-ben ki is lépett. 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésznek, mandátuma 2006-ban járt le, majd 2010-ben a kétharmaddal rendelkező Fidesz ismét megválasztotta, a módosított alaptörvénynek köszönhetően immáron 9 évre. Többször kritizálták már tevékenységeit. Az elmúlt időszakban számos alkalommal akadályozta meg a kormánypárti politikusokhoz köthető korrupciós ügyek vizsgálatát (legismertebb az Elios ügy, melyben az Európai Csalás Elleni Hivatal állapította meg, hogy a céghez köthető közbeszerzések közül legalább 35 projektben merült fel a visszaélés gyanúja.). Poltnak 2019-ben jár le a mandátuma, amit vélhetően a kétharmaddal ismét meghosszabbít a kormánypárt. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a civil, non-profit szervezetek felügyeletét is Polt Péter végzi.

Ezen kívül még számos fontos intézmény ural a Fidesz. Egy kapitalista berendezkedésű ország egyik legalapvetőbb ellenőrző szervezete a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezetet az Országgyűlés hozta létre a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény elfogadásával (1990). A GVH oldaláról hivatkozva a „A versenyellenes magatartások tilalmának törvénybe iktatását és a szabályok betartása felett őrködő GVH létrehozását a gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny szabadságának és tisztaságának védelme motiválta.”
Nos, a GVH bedarálása ott mutatkozik meg elsősorban, hogy semmilyen kifogást sem emelt még azzal kapcsolatban, hogy Andy Vajna és Mészáros Lőrinc szépen lassan felvásárolja a vidéki sajtót, holott azt sikeresen meggátolta, mikor az RTL Klub szeretett volna a 24.hu-ban tulajdont szerezni.  

Nem szabad megfeledkezni a Nemzeti Választási Bizottság elnökéről, Patyi Andrásról sem, aki 2012. július 1-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara Közjogi Intézetének vezetője. Különböző kormányhatározattal meghozott pozíciói felvetették az összeférhetetlenség gyanúját, miután az NVB elnökeként teljes függetlenséggel kell rendelkeznie. Emiatt jogászok feszélyezőnek nevezték Patyi kormányzati intézményekben betöltött vezetői pozícióit. Azonban Patyi szerint a tisztségei nem összeférhetetlenek egymással, hiszen a jogszabályok ezt lehetővé teszik számára.

Itt van nekünk az az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is, amely az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az intézmény az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatait, és általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését. Élén Domonkos László áll, aki 1991 és 2010 kötött a Fidesz tagja, 1998-2002 között pedig a Fidesz frakcióvezető-helyettese volt, azonban volt már a Fidesz Békés megyei, valamint az országos választmány tagja is.

A pénzügyi felügyelet a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), vagyis Matolcsy György személyéhez kapcsolódik, így megszűnt a pártfüggetlen tőkepiac-ellenőrzés is. Matolcsy 2000 és 2002 között az első Orbán-kormány gazdasági minisztere volt, majd 2006-2013 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2010 és 2013 között pedig a második Orbán-kormány nemzetgazdasági miniszteri szerepét töltött be.

Végezetül megemlíteném a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amiről a vállalkozók jól tudják, hogy szereti fegyelmezési célokra felhasználni a hatalmát. A NAV élén Tállai András áll, aki nem csak hogy volt Fidesz-tag, hanem még 2018. április 8.-án is országgyűlési-képviselői mandátumot szerzett a Fidesz színeiben.

Az említett intézmények mellett még számos olyan létezik, amelyeket a kormánypárthoz köthető személyek vezetik, de az Alkotmánybíróság fideszesítésével a jogállamiság utolsó kontrollja is megszűnik, Orbán Viktor pedig kontrollálhatatlan hatalmat épített fel magának. Nem létezik olyan szerv, amely számon kérhetné a jogszabályok betartását rajta, már pedig ugye tudjuk, hogy egy jogállamban a hatalommal felruházott személyek sem állnak a jogrendszer felett.

Ebben az értelemben véve hová fordulhatunk a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen? Talán a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez?! De akkor mi történik a jog előtti egyenlőséggel? Mi történik a jog uralmával? Mi történhet még meg a lassan kiépülő „orbáni korlátlan uralom államában”?