Több elmélet is létezik arra, hogy alapvetően mire törekszik az ember; a szabadságra, a hatalomra, az élvezetekre, a boldogságra, vagy mindre egyszerre. De van, ami még ezeket is megelőzi a fontossági sorban: ez pedig maga az élet fenntartása. Mit tehet, mit tud tenni az állam és a jog mindezek érdekében? - Ez itt a „Ne legyen mindegy!” politikai sorozat kilencedik része, ahol igyekszem közelebb hozni az emberekhez a politikát, hogy mindenki értse és ismerje a rendszert, amiben élünk, amiben kénytelenek vagyunk élni!

Sok helyről halljuk, hogy jogállamiság így, jogállamiság úgy – de mi is ez, és miért van erre szükségünk, egyáltalán miért kell róla beszélni?

Thomas Paine 1776-os Józan ész című munkájában a következőképpen fogalmaz, ezzel megteremtve a jogállam elsődleges fogalmát.

Miért van minderre szükség?

Emberek vagyunk: ennek minden borzalmával és gyönyörűségével együtt. Nincs mit tennünk, emberi lényegünkben létezik a rossz, a gonosz iránti vonzalom, ahogy természetesen a jó és a szép iránti vonzalmunk is elemi részünk.

Mondhatni természetünkből fakad az, hogy saját magunknak minél jobb helyzetet teremtsünk az életre, amivel – noha nem is ez elsődleges célunk – kisebb-nagyobb mértékben embertársaink kárára vagyunk.

Az emberek együttélése során tehát szükségszerűen kialakul a bűn fogalma.

Egyedül az emberi fajnál alakult ki az, hogy nem csak magunkra, a saját életünkre kell vigyázni, hanem embertársaink életét is, lehetőségeinkhez mérten menteni, segíteni kell – mert ez emberi kötelességünk és ettől válunk nemessé.

Azonban az embernek van még egy hihetetlenül fontos ismérve: értelmes, gondolkodásra képes lény. Éppen ezért:

lévén, hogy emberek, értelmes lények vagyunk, az értelem kell, hogy a vezérelve legyen az együttélésünknek.

Az államnak tehát létre kell hoznia egy olyan szervet, amely az embereket védi egymástól; az igazságtalanságtól, az egyenlőtlenségtől, a bűnűzéstől, a másik ember birtokának ellopásától, a másik ember egészségének, személyének, jó hírnevének szándékos megsértésétől és még egy sor egyéb tényezőtől, ugyanakkor biztosítja minden ember számára az alapvető emberi- és polgári jogokat.

A jog megléte mindannyiunknak védelmet biztosít, ugyanakkor nem nyomja el annak lehetőségét, hogy minél jobban éljünk, vagy egyáltalán éljünk. A jog tehát ember- és életbarát. Arra törekszik, hogy az emberek között az igazságosság és az egyenlőség legyen a vezérelv.

Az emberek követnek el olyan tetteket, amelyek embertársaik kárára vannak. Képzeljük el azt az állapotot, hogy ezen tettek büntetlenül maradnak, vagyis nem szól bele az állam a dologba. Ebben az esetben – mivel senki se szereti, ha a kárára vannak és nem kap semmilyen vígaszt, kártérítést, a bűnös meg büntetést – a sértett önmaga „venné kezébe” az ügyet és járna el úgy, ahogy azt ő igaznak és jónak tartja.

Röviden és tömören: elszabadulna a pokol. Mind a mai napig tapasztalhatjuk, hogy az elmaradott országokban, ahol a rendőrség abszolút tehetetlen, az emberek önbíráskodásba kezdenek, aminek csak vérontás és értelmetlen erőszak a vége.

Az államnak tehát a független igazságszolgáltatás során arra is figyelnie kell, hogy a bűnös elnyerje méltó büntetését, ugyanis csak így tartható fent az az állapot, hogy

az emberek alapvetően bízzanak és higyjenek az igazságosságban.

Mert ez az, ami az életet és annak fenntartását szolgálja, ez tehát az állam és az emberek közös érdeke. És ez az, amiért beszélnünk kell a jogállamiság helyzetéről és tenni azért, hogy olyan országban élhessünk, ahol minden lehetőségünk megvan az emberhez méltó életre!

A következő részben Tibi atyának üzenek valamit! Igen, annak az „iszákos papnak a Facebook-on”!

Ha szeretnéd tudni, hogy miért jött létre a „Ne legyen mindegy!” sorozat és mik a célkitűzései, akkor olvasd el a bevezető cikket!

Ez volt tehát a „Ne legyen mindegy!” sorozat kilencedik része, a következő mához egy hétre jelenik meg!

Ha tetszett a cikk és szeretnél további részeket, kövess Facebook-on, hogy le ne maradj a következő részekről!